Blogarchívum

2014. június 25., szerda



Bemutató előadás (2014.06.13.)

A 7.a osztály az 5.a osztálynak, a 7.b osztály az 5.b osztálynak tartott ugyanakkor élménybeszámolót. Előzőleg készítettünk power point bemutatót a kirándulásról, amit levetítettünk a kicsiknek. (Legközelebb ők pályázhatnak majd)  A vetítés előtt az osztályfőnökünk röviden mesélt a gyerekeknek, és az osztályfőnöküknek  a pályázatról. Milyen feladatokat kellett ezzel kapcsolatban megoldani, mennyire volt nehéz megírni a pályázatot, kik voltak a vendéglátóink. Minden diánál elmondtuk, hogy hol készült a kép, mit csináltunk ott. Egy-egy képhez többen is hozzászóltunk. Közben kérdezhettek az ötödikesek. Nagyon érdekelte őket, biztosan fognak ők is pályázni majd.









Nemzeti összetartozás - Határtalanul! témanap (2014.06.12.)

A tanév utolsó hetében minden évben van egy iskolai nap, amit a DÖK szervez. Ilyenkor nem tanítás van, hanem egy akadályverseny szerű vetélkedő, amely mindig egy adott témára épül. Ebben az évben a Határtalanul kirándulás, illetve a nemzeti összetartozás volt a téma. Idén nem a tanárok szervezték, hanem a két hetedik osztály. Előzetesen kitaláltuk a feladatokat, megcsináltuk a feladatlapokat. Nekünk kellett az állomásokon rövid ismertetőt tartani, elmondani a többieknek a feladatot, és mi is értékeltük. Nagyon ügyesek voltak a csoportok. Tetszettek nekik a feladatok. Az egyik csoportban volt erdélyi származású gyerek. Ez abból derült ki, hogy kívülről tudta az erdélyi himnuszt. A végén nem csak a versenyen elért eredményüket kellett értékelni, hanem az előzetes feladatként készített erdélyi témájú menetleveleiket is.







Értékelő óra (2014.06.11.)

A két hetedik osztály együtt gyülekezett a rajzteremben. Azt a feladatot kaptuk, hogy írjuk le röviden egy meghatározó élményünket a kirándulásról. Nem volt könnyű kiválasztani azt az egyet, amit azután pár sorban leírtunk.  Ezután megkerestük azokat, akik ugyanazt az eseményt írták, ők kerültek egy csoportba. Volt egy személyes csoport, és volt hét tagú csoport is. Miután összeálltak a csoportok, rövid felkészülés után elmondtuk a többieknek a kiválasztott eseményt. Akinek volt hozzáfűzni valója, az elmondhatta. Voltak egészen vicces beszámolók is.
Néhány program nem jutott eszünkbe, ezeket a kísérő tanárok segítségével elevenítettük fel. Utána fotókat vetítettünk az 5 nap eseményeiről. Néhányat töröltünk belőle, de a zöme egészen jól sikerült. Jó volt újra átélni, még ha csak gondolatban is, a kirándulást.

értékelő óra

értékelő óra

2014. június 7., szombat

5. (sajnos egyben az utolsó) nap

Mivel korán indultunk, és későn értünk haza, ezt a bejegyzést már csak itthon tudtuk megírni.
Bár előző este összepakoltuk amit lehetett, mégis korán kellett kelni, hogy időben el tudjunk indulni. Az első program a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium meglátogatása volt. Nagyon kedvesen fogadott minket az iskola aligazgatója, Solymosi Zsolt. Bemutatta az iskola épületét, udvarát, természettudományi szertárát, ami egyben múzeum is. Fantasztikus volt. Nagyon jó volt ennek a nagy múltú épületnek a falai között sétálni, nézni a régi tablókat, és közben sok érdekes dolgot hallgatni a kollégiumról. Megtudtuk, hogy ez az iskola az egyik legrégebbi iskola Kolozsváron. Csak magyar gyerekek tanulnak itt, több, mint 600-an. Vannak elemi iskolai, és középiskolai osztályaik is. Nagyon sok híres ember végzett már ebben az iskolában, például Sánta Ferenc író, Bölöni Farkas Sándor író, műfordító. Mint megtudtuk ennek az iskolának volt kiváló tanulója egyik idegenvezetőnk, Polacsek Péter is, aki másodéves főiskolás, nagyon barátságos, kedves fiú. Kommunikáció szakra jár, együttesben játszik, és focizni is tud.
Ezután 5-6 fős csoportokat alakítottunk, és minden csoporthoz csatlakozott 2 hetedik osztályos kollégista. Így jártuk végig csapatokban a belvárost, és közben kitöltöttük a feladatlapot, amit idegenvezetőink állítottak össze a belvárosban található nevezetes épületekről, szobrokról. Megnéztük közben Mátyás király szülőházát, Mátyás király lovasszobrát, és a Szent Mihály templomot is. Közben kifaggattuk a gyerekeket az iskolai életről.
Miután visszaértek a csapatok a kollégiumba, átadtuk az általunk vitt ajándék könyveket, az iskolánk emblémáját ábrázoló hűtőmágneseket, és egy kis édességet a minket fogadó diákoknak, elbúcsúztunk, és újra buszra ültünk. A következő úti cél Körösfő volt. Itt megnéztük a márciusi ifjak egyikének,Vasvári Pálnak az emlékművét, aki szintén erdélyi származású volt, Nagykárolyban született, és a szabadságharc alatt, Erdélyben halt meg, majd az 1764-ben épült református templomot. Itt idegenvezetőnk mesélt a kalotaszegi népművészetről, építészetről is. Utána megnéztük a kirakodó vásárt, ahol főleg korondi és kalotaszegi mesteremberek kínálták termékeiket.
Következő állomásunk Nagyvárad volt. Miután a Körös partján megebédeltünk, idegenvezetőink értékelték a csapatok egész hetes munkáját. Jutalmul korondi poharakat, bögréket kaptunk, a helyezéstől függően.
Mi is megköszöntük kísérőinknek az egész heti munkájukat, a sok információt, amit kaptunk tőlük, a türelmet, kedvességet, a jó hangulatú idegenvezetéseket.
Az erdélyi kirándulásunkat egy rövid nagyváradi városnézéssel zártuk. Idegenvezetőink még kikalauzolták a buszt a városból, majd elbúcsúztunk. Együtt skandáltuk a szép volt Peti, szép volt Robi (ők voltak az idegenvezetők), szép volt Erdély csatakiáltásokat, majd hatalmas taps következett. Néhány szem "bepárásodott". Majd elindultunk Budapest felé.
Este 21 óra körül érkeztünk meg. Fáradtan, de nagyon sok szép élménnyel gazdagodva.










2014. június 5., csütörtök



4. nap

Kicsit korán kellett kelni, mert már 8 órakor indultunk a következő szállás felé. Újra kanyargó szerpentinen ereszkedtünk le, majd a Hargita mellett vitt el az utunk. Csíkszeredán áthaladva megérkeztünk Csíksomlyóra a Nagyboldog Asszony Templom elé. Ide betértünk és ámulatba ejtett minket a Mária szobor, ami a templom nevezetessége. A csodatévő Mária szobrot meg is érintettük. Keresztülmentünk Székelyudvarhelyen, Székelyföld fővárosán is. Eközben az idegenvezetőnktől nagyon sok érdekes dolgot megtudhattunk a székelyek történetérő, és jókat mulattunk a székely vicceken.  Innen Farkaslakára mentünk, ahol megemlékeztünk Tamási Áronról. A sírjára mi is elhelyeztük a megemlékezés szalagját. Az idegenvezetőnk segítségével elénekeltük a magyar és a székely himnusz, ezzel megemlékeztünk a nemzeti összetartozás napjáról is.  Ezután megtekintettük a korondi népművészet remekeit, amelyekből, akinek maradt pénze, vásárolhatott. A következő állomás Szováta volt. Felsétáltunk a Medve-tóhoz, ahol egy hatalmas felhőszakadás akadályozta meg, hogy körbesétáljuk a tavat. Kissé ázottan folytattuk az utat a szállásunk felé, amely a már ismert kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ volt. Vacsora után, aki akart, végre elmehetett a közeli focipályára, és bepótolhatta az elmaradt focizást. A lányok a közeli játszótérre mentek labdázni. A sok buszozás nagyon fárasztó volt, de a látnivalók és a szép látvány feledtette ezt.  







3. nap

Végre egy kicsit tovább alhattunk, hiszen ez a nap a túrázásról szólt, ezért nem kellett korán indulnunk. A reggeli után elindultunk Kis-Cohardra, ami 1350 méter magas. Meredek, néhol sziklás úton mentünk felfelé, majd zihálva megérkeztünk a hegy csúcsára. Nagyon fárasztó volt, de mindenért kárpótolt a fantasztikus kilátás. Fentről láttuk a Gyilkos-tavat, amit ebéd után közelről is megnéztünk. Aki akart, felnőtt kísérettel még csónakázhatott is. Nagyon finom kürtőskalácsot lehetett itt venni. A következő úti célunk a Békás-szoros volt, ahol gyalog mentünk keresztül. Hatalmas sziklák meredeztek ránk,a táj félelmetes is és csodálatos is volt. A sziklák tövében szebbnél szebb népművészeti alkotásokat vásárolhattunk. Kora este a napsütést felváltotta az eső, így hiába foglaltuk le a közeli focipályát, sajnos nem focizhattunk. Kárpótlásként, Activityt játszottunk a szálláson. A tanároknak csak kicsit kellet küszködniük a takaródóval. Fárasztó nap volt.